Az évkör Mária-ünnepei

A magyar nép vallásos életében hét Boldogasszonyt tisztelt, s a legnagyobbnak, legfontosabbnak a Nagyboldogasszonyt tartotta. Ez nem azt jelentette, hogy hét istenanyában hittek, hanem arra utalt, hogy az Égi Anyának hét fő minőségét jelölték a különböző Boldogasszony elnevezésekkel (például Gyertyaszentelő, Gyümölcsoltó, Sarlós stb.), és ennek megfelelően hét fő ünnepe volt a Boldogassszony egyes megnyilvánulásainak az évkörön belül. Az alábbiakban az évkör fő Mária-ünnepeit vesszük sorra.

Július 2. – Sarlós Boldogasszony ünnepe

A negyedik Mária-ünnep, Sarlós Boldogasszony napja sok helyütt az aratás kezdetét jelezte. Ehhez a naphoz kötötték azt az eseményt, amikor az áldott állapotban lévő Mária meglátogatta Erzsébetet. Nehézkes Máriának is nevezték e napot, hiszen ekkor már a búzafejek is elnehezültek, magoktól terhesek voltak.

Szeptember 8. – Kisboldogasszony ünnepe

A hatodik fő Mária-ünnep. Ekkor, szeptember 8-án ünnepelték Mária születését, amire apokrif írásokban találhatunk utalásokat. Mivel a hagyomány szerint Mária egy keddi napon született, Kis­boldog­asszony napjára úgy készültek, hogy előzőleg hét kedden keresztül böjtöltek és imádkoztak.

Október 7. – Olvasós Boldogasszony ünnepe

Az utolsó nagy Mária-ünnep Olvasós Boldogasszony napja október 7-én. Az ember ezen időszakban számot adott önmagáról, igyekezett rájönni hibáira, vétkeire, bűneire, amikre gyógyírként az imát javasolták. Ezért is lett a hetedik Mária-ünnep neve Olvasós vagy Imádságos Boldogasszony.