A Szeplőtelen Fogantatás ünnepén ismét, immár 19. alkalommal nyitotta meg kapuit a kiállítás! A Mennyek Királynéja címet viselő tárlat anyagát a világ minden tájáról összegyűjtött Szűz Mária ábrázolások, műalkotások és emléktárgyak képezik.
A maga nemében egyedülálló rendezvénnyel Advent és Karácsony meghitt időszakában szeretnénk közelebb hozni az ünnep hangulatát és Mária alakját az emberekhez.

<p>The post ADVENTI MÁRIA-KIÁLLÍTÁS  INTERJÚ – 2022.12.08. – MÁRIA RÁDIÓ first appeared on Istenanya Alapítvány – Mária-kiállítás.</p>

Augusztus 15-én nyitotta meg kapuit a Mennyek királynéja című Nagyboldogasszony-ünnepi Mária kiállítás a magyarpolányi plébánián. A tárlaton több mint 5000 kiállítási tárgy látható, melyek többsége ismert Mária kegyhelyekről származik, de két-háromszáz éves restaurált műalkotásokat is megcsodálhatnak az idelátogatók.

Az elsősorban a Kárpát-medence népi vallásosságának tárgyait felvonultató tárlat szeretné közelebb hozni Szűz Mária alakját mindazok számára, akik eljönnek megnézni a kiállítást.

A Mária és Jézus életének eseményeihez kapcsolódó műalkotások:festmények, szobrok, könyvek, feszületek, érmék, rózsafüzérek, képeslapok, bélyegek, ikonok, kisplasztikák és megannyi különböző anyagból készült alkotás, a világ minden tájáról, közel 50 országból származik, ismert és kevésbé ismert Mária kegyhelyekről, tudtuk meg Dankovics Atilla tárlatvezetőtől. Különlegességei a kiállításnak a világ legnagyobb Mária kegyhelyéről, a mexikói Guadalupéból származó emléktárgyak, képek, szőttesek, valamint érdekes az a Madagaszkárról érkezett fából készített angyalszobor is, amit egy 10 éves fiú faragott az édesapja segítségével. A csíksomlyói Babba Mária kicsinyített mása is sokak számára központi eleme a kiállításnak, ami Demeter József, erdélyi fafaragó alkotása.

Gera Olga, a gyűjtemény tulajdonosa, még kislányként, 10 éves korában kezdte gyűjteni a vallásos témájú képeslapokat, szentképeket, majd az évek során, saját zarándokútjairól is hozott egy–egy emléktárgyat, képet, szobrot. Barátainak, ismerőseinek megmutatta az alkotásokat, akik szintén gyarapították a gyűjteményét, melyből 2015-ben nyílt első alkalommal kiállítás. Akkor sokan rácsodálkoztak a látogatók közül, hiszen hasonló nekik is van otthon. El is hozták, így kezdett el évről évre gazdagodni a gyűjtemény, ami mára több mint 12 ezer darabra nőtt. Szinte minden darabhoz kötődik egy személyes történet, mindegyik egyedi és saját sorsa van!

Magyarországon már sok helyre eljutott a kiállítás, voltak a határon túl is több településen, Csíksomlyón eddig 3 alkalommal jártak és a hamarosan kezdődő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus lesz a következő állomás, ahol megtekintheti a nagyközönség a Mária- kiállítást.

Grőber József, Magyarpolány polgármestere elmondta, még a tavalyi évben szerették volna meghívni a faluba ezt a maga nemében egyedülálló gyűjteményt, de sajnos a pandémia miatt nem volt rá lehetőség. Idén Dr. Várszegi Tibor, a Magyarpolányi Pajtaszínház igazgatójának szervezésében sikerült a plébánia épületébe hozni a tárlatot, a Polányi Passió kísérőrendezvényeként. Egy 40 fős csapat teremtette meg a feltételeket ahhoz, hogy ez a kiállítás megvalósuljon. Magyarpolány egy többségében német nemzetiségi falu, ahol a vallás még mindig erősen jelen van. Szűz Mária Magyarország védőszentje, ezért is minden település számára nagy öröm és megtiszteltetés, ha ez a gyűjtemény hozzájuk érkezik.

A kiállítás ingyenes, augusztus 29-ig tekinthető meg a plébánia épületében minden nap 14-20 óráig. Tárlatvezetés kérhető szervezett csoportoknak vagy kisebb közösségeknek a 06-20/999-1117-es, vagy a 06-20/299-3333-as telefonszámon.

Ajkáról pedig nem távolság Magyarpolány, érdemes megnézni az egyedülálló tárlatot.

<p>The post Nagyboldogasszony-ünnepi Mária kiállítás Magyarpolányban first appeared on Istenanya Alapítvány – Mária-kiállítás.</p>

Több ezer vallásos tematikájú, főként Szűzmáriához és Jézushoz kötődő tárgy képezi a magyarországi Gera Olga magángyűjteményét, amelynek egy részét a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házának márványtermében lehet megtekinteni június 9-éig. A festmények, szobrok, emléktárgyak, medálok, képeslapok, szentképek a világ minden tájáról, jelentős részben ismert Mária-kegyhelyekről származnak, ugyanakkor magánszemélyek adományai is gazdagítják évről évre a gyűjteményt.

Van, ahol az ikonokat is öltöztetik • Fotó: Péter Beáta

<p>The post Máriával a világ körül (2019. pünkösd) first appeared on Istenanya Alapítvány – Mária-kiállítás.</p>

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az idei húsvét egyik legszebb és kétségtelenül az ünnephez tökéletesen illő színfoltja a solymári Bauernhausban megrendezett Mária-kiállítás volt. Akik valamennyire ismerik Solymár történetét, azok tudhatják, hogy Szűz Mária, mint a keresztény kultúrkör egyik kiemelt alakja községünk életében is meghatározó szerepet játszott egykoron. Ha csupán ezzel a szemlélettel közelítve beszámoló jellegű írást közölnék, joggal lehetne elfogultsággal illetni, éppen ezért nem teszem. E helyett inkább Gera Olgát, a gyűjtemény megálmodóját kérdeztem meg mindarról, amit a magával ragadó, egészen különleges kiállítással kapcsolatban érdemes volt megtudnom.

– Engedj meg elsőként egy egészen triviális kérdést a kiállításról. Az első ami szembeötlő az a mennyiség. Honnan és mennyi kegytárgyat, alkotást gyűjtöttél össze, és mikor kezdődött a gyűjtésük?

Több mint negyven országból valók. Manilától Japánon, Amerikán át, egészen Afrikáig, kalandos körülmények között kerültek hozzánk. Már az első kiállítás alkalmával, – főleg idős emberek – maguktól hozták a különböző kegytárgyakat, mondván, hogy méltó helyet keresnek nekik, hiszen a modern lakásokban élő unokák ezt már nem tűrik meg, kidobnák. Így a tárgyak adományozói rendszeresen elmesélik, egy-egy tárgy történetét. Idővel közgyűjteménnyé lett, mert rengetegen járulnak hozzá a számukra kedves kegytárgyak ilyen módon való megőrzéséhez. Jelenleg kilencezer darab környékén jár most a kegytárgyak száma. Felét képeslapok és szentképek alkotják. Gyerekkoromban 8-10 évesen, mint minden rendes kislány én is gyűjtöttem húsvét táján, karácsonykor, ünnepekkor a szentképeket, képeslapokat. Később pedig zarándoklatok, utazások alkalmával gyarapítottam a gyűjteményt emléktárgyakkal. Négy éve jött az ötlet  éppen húsvét táján, hogy ne csak én gyönyörködjek ezekben a tárgyakban, hanem jó volna ezt az örömöt másokkal is megosztani. Akkor még nem hittem, hogy ekkorára növi ki magát.

– Ha megengedsz egy személyes benyomást: számomra itt  megelevenedett a Mária kultusz, aminek mély vallásos lelkülete helyben véget ért az 1940-es években. Olyan ez a kiállítás, mintha a Máriatisztelet kvintesszenciája (leglényege) jelenne meg. Ám azok kedvéért, akik nem járatosak ebben a különleges atmoszférával bíró vallásos lelkületben, kérlek áruld el, hogy miért kapta a kiállítás a “Mennyek Királynéja” címet? Mitől “királyné” és miért pont a “mennyeké”?

Őszintén szólva, mi magunk is tanakodtunk azon, hogy mi a helyes: királyné, vagy királynő? Én magamban azt gondolom, hogy mind a kettő igaz, hiszen az Égi Anya Jézus Krisztus édesanyjaként [a katolikus teológia szerint] minden mennyei lény koronázott királynéja is. Sokszor a szentképeken is együtt jelennek meg, mint a “Jézus-szíve”, “Mária-szíve” ábrázolásokon. Ők nagyon összetartoznak, így a királyné is nagyon megfelelő kifejezés. A magyarság is a legnagyobb tisztelettel volt iránta, hiszen az évkör ünnepeiben megjelenő Mária, mint lelkében kiemelt szépségű Nagyasszony illetve Hétboldogasszony, azaz mint királyné jelenik meg.

– Az is jól látszik – amint említetted is –, hogy az emberek többségére nagy hatással vannak az itt látható tárgyak. Milyen ez a hatás, milyen reakcióik vannak a látogatóknak?

Megmondom őszintén, hogy sokszor látom a megérintettséget, az elérzékenyülést. Vándorkiállítás vagyunk, azt látom, hogy akármilyen nép gyermekei legyenek is a látogatók, megérinti a szívüket. Sokszor személyes emlékekkel kötődnek egy-egy képhez és felismerik az egyes tárgyakat. Például ilyen a tiszta szobában a duplaágy feletti kegykép, aminek láttán a “nekünk is volt ilyen képünk!” felkiáltás hangzik el. Tehát nagyon fontos a személyes történet, a megérintettség. Van itt például olyan paladarabba faragott Krisztus-arc, amelyet egy francia hadifogoly táborban készített egy olyan katona, aki aztán haza is tért. Sorsok és élettörténetek vannak beleöntve, kifaragva a kegytárgyakba, amik számomra emiatt, sokszor már nem is tárgyak, mert megteltek személyes könnyekkel, imákkal.

– Túlnyomó többségében a keresztény kultúrkör szentelményeit és rengeteg személyes tárgyat látok. Mitől válik a szó legnemesebb értelmében szentté egy ilyen tárgy?

A hittel teli hozzáállás és a személyes élettörténetek azok, amik kicsit még szentebbé teszik a tárgyakat.

– Mai racionális világunkban a szakralitás, a vallásosság egyre inkább visszahúzódik és úgy tűnik, hogy másodlagossá kezd válni többségünk modern világlátásában. Vajon miként és hogyan kell rátekintenünk a tradíciók világának vallásos tárgyi “termékeire”?
 
Amiben különleges a mi kiállításunk, hogy láthatóan rengetegféle módon ábrázolják az emberek a saját hitük tárgyát, és az imádság által alkotnak. A régi tárgyak az imahangulatot mutatják meg, ez volt az egykori ember szentsége a mindennapokban. Azt hiszem ez az egyik közös titka a kiállított szent tárgyaknak.  Én azt vallom, hogy a hétköznapi tevékenységekben is ott élhet ez a szentség. Azt érzem, hogy a mai világ nagyon ezt kívánja, kéri, szomjazza. A régi emberek [a tárgyak tulajdonosai] minden munkájukba imádságaikat, a lelküket, a szívüket beletették. Azt hiszem, hogy a ma embere akár kertet gondoz, ír, fest, rajzol, vagy főz, tisztelje az adott cselekedetet. Ezt lenne nagyon jó rehabilitálni. Ehhez hangulat kell és szív. Azt gondolom, hogy a fej [racionalitás] nem nagyon képes a tiszteletre. Sok mindet tud, mindenféle tudással felvértezheti magát, de az igazi minőségek, mint az áhítat, az odaadás, a becsületesség, mind-mind a szívhez tartoznak. Ezek az alkotások szívvel-lélekkel készültek. Ezt jelenti számomra a hétköznapi vallásosság.

– Mit gondolsz a korszellemről, milyen világban élünk most? 

Nehéz időket élünk, de ha azt nézzük, méltó kihívást ad nekünk ez a felpörgött, gyors, rohanó világ. Azt üzeni: nehogy megálljunk egy szóra, nehogy elcsendesedjünk, nehogy időt szakítsunk egy imára. Hiszem, hogy a keresztben a világnak ez a feszültsége, ínsége, szomjúsága jelenik meg. Őszintén szólva én ezt tapasztalom. Vannak olyan barátaim, akik nagyon nagy mélységekből, alkoholizmusból, pszichiátriai betegségekből, drogból jöttek ki éppen a szomjúság: azaz a szentség felé való igény és a kegyelem által.  Itt nem a hagyományos vallásosságról beszélek elsősorban. A helyzetükből a szeretetéhségük révén  jutottak el végső soron oda, hogy az életükben valami más is kell, hogy létezzen, ami megtartja őket.  A szentség a mai korban nagyon rejtett módon jelenik meg, és a szívbéli igény hívja életre. Nehéz meglelni, akár magunkban is, mert minden mással törődünk, mindenféle mást megcsinálunk, munkánk az van rengeteg. Meg nem bocsájtott ügyeinkkel nem törődünk és nem tudjuk, miért toporgunk egyhelyben. Mert amit a legfontosabb volna azt nehéz felvállalni és gyakorta elodázzuk. Ez mind mind feszültséggel jár, de a szeretet által lehetséges a változás. Szerethetjük Istent, egymást, a teremtett világot és a természetet.

– Úgy érzem, hogy ezt a kiállítást egyfajta misszióként éled meg. Tévesek a megérzéseim? Amennyiben így van, akkor miben fogalmazható meg? 

Azt hiszem a küldetés az, hogy a szívekhez hacsak egy pillanatra is elérjünk. Ha valaki megáll egy szóra ebben a rohanó világban, vagy egy könnycseppet látunk, ha megkérdik, szabad-e leülni egy picit imádkozni, ha ehhez hozzá tudtunk járulni, ha egy ilyen “szív-szigetet” akárhol a világban létre tudunk hozni, akkor a küldetés beteljesedik. A szív és az ima köt össze bennünket, hiszen mindannyian az Égi Anya gyermekei vagyunk.

– Zárszóként, engedj meg egy kifejezetten helyi vonatkozású kérdést. Mit üzenhet a kiállításod egy olyan helynek, mint Solymár, amely egykor a Mária-kultusz egyik kiemelt “végvára” volt?  

A solymári segítő Szűzanya tisztelete jut az eszembe. Hallottam a történetet, hogy hogyan segített egy rózsafűzér, egy kegykép és a mély bizalom két gyermek hazatalálásában Németországból Ausztrián át, mindössze három hét alatt. Mária óvó palástja alatt bizalommal és hittel élhettek itt a svábok, és nemcsak ők, hanem mindannyian. Ezért nagy öröm, hogy ide hazatalálhattunk, otthonra lelhettünk mi is a kiállítással. Köszönjük!”

<p>The post „Az igazi minőségek a szívhez tartoznak” (2019. húsvét) first appeared on Istenanya Alapítvány – Mária-kiállítás.</p>

Egy körülbelül nyolcezer darabot számláló gyűjtemény több mint ezer válogatott darabja látható egy hétig Solymáron. A Mária kegytárgy-, szobor- és festménykiállítás április 15. hétfő óta látható a Svábházban. A tárlat az épület összes szobáját megtölti, és még a takaros udvarba is jutott műtárgy. A kiállítás a keresztény kultúrkör színes, változatos Mária-ábrázolásaiból mutat be válogatást.

A megnyitón a nagyszámú érdeklődő a ház vezetője, Hartmann-Hellebrandt Hilda bevezető szavai után a gyűjtemény létrehozója, Gera Olga ismertető előadását hallhatta. Ezt követően Mária-énekek hangzottak el a Lélekhang kórus előadásában. A műsorban vendégként közreműködött a solymári sváb egyházi és népi énekek tolmácsolója, Milbich Marika néni is. A kiállítás a nagyhéten minden nap, ezt követően a Bauernhaus nyitvatartási idejében látogatható 2019. május 9-ig. Fotóriportunk a megnyitón készült.

BG – solymáronline

<p>The post Gazdag kiállítás várja a látogatókat a nagyhéten a solymári Bauernhausban (2019. húsvét) first appeared on Istenanya Alapítvány – Mária-kiállítás.</p>

December 30-ig van lehetőség a Nemzeti Színházban a Mária-kiállítás megtekintésére. Ez azt jelenti, hogy a kiállítás a két ünnep között is látogatható.

A várakozás heteiben, Advent időszakában egy különleges magángyűjteménynek ad helyet a Nemzeti Színház.

A világ minden tájáról származó műalkotások, emléktárgyak, Szűz Mária-ábrázolások képezik Gera Olga évről évre gyarapodó gyűjteményét.

A Mária-kultuszt maga az Úr Isten indította el azzal, hogy kiválasztott egy fiatal lányt Szent Fia édesanyjává – írja Böjte Csaba a kiállítás ajánlójaként.

Böjte Csaba azt írja, hogy
Az angyal örök érvényű, a Szentírásban leírt csodaszép szavait ismétli meg az Egyház.A Máriát megszólító hívek e szép köszöntéshez áldást mondva megfogalmazzák kérésüket, és már meg is van a Miatyánk után a leggyakrabban mondott imádságunk.

A tárlók között sétálva rádöbbenhetünk, hogy mi, magyarok, kik ősidőktől fogva és Szent István akaratából Nagyasszonyunknak tartjuk Máriát, nem vagyunk egyedül, lám, a többi nép is tiszteli, szereti a Boldogságos Szűzanyát! István király neki ajánlotta fel országunkat, innen a név: Regnum Marianum azaz Mária Országa.Ha Magyarország megtalálja Nagyasszonyát, akkor életet talál.– írta egykor Mindszenty József.

A gyűjtemény tartalmaz festményeket, szobrokat, könyveket, képeslapokat, egy részük a világ különböző híres Mária-kegyhelyeiről származik. A kiállítás közelebb szeretné hozni a látogatók számára Mária alakját. Oly sok minden elválaszt és megoszt bennünket ezen a világon, jó látni, hogy Mária, Mennyei Édesanyánk milyen sok néppel összeköt – írja a Nemzeti Színház honlapja.

https://www.origo.hu/kultura/20181226-maria-kiallitas-a-nemzeti-szinhazban.html

<p>The post Két ünnep között is látogatható a Nemzetiben a Mária-kiállítás (2018. advent) first appeared on Istenanya Alapítvány – Mária-kiállítás.</p>

<p>The post Mária-kiállítás nyílt a Szent István Művelődési Házban (2018. Nagyboldogasszony-ünnep) first appeared on Istenanya Alapítvány – Mária-kiállítás.</p>

Máriás (élet)minták

Több mint 7000 darabos – és a világ 40 országához kötődik – az a gyűjtemény, melynek első tárgyait Gera Olga gyermekkori – nagyszüleihez érkezett – karácsonyi, húsvéti képeslapjai adják…

Nagy becsben tartotta őket egy cipősdobozban, míg az óriásira duzzadt – s immár kiállításokon bemutatott – anyag részeként albumokba kerültek… Magángyűjteményéből Olga időről időre összeválogat egy (jó nagy) kiállításnyit – felvételünk a 2018. húsvéti tárlaton készült Budapesten, a Magyarok Házában. Ebben a részben elsősorban a gyűjtemény születéséről illetve saját magáról mesél, és biztat, hogy próbáljunk meg tanulni a Szűzanyától, ,,utánozzuk” példaadó tulajdonságait. A hamarosan felkerülő további részekben pedig egy-egy különlegesebb tárggyal ismertet meg. (Cikkek a 2018. áprilisi és májusi lapszámokban.)

Kapcsolódó videók: 2. rész: Patakban sodródó Szűzanya-szobor IDE KATTINTVA
 3. rész: Jerikó rózsája IDE KATTINTVA

<p>The post Máriás (élet)minták first appeared on Istenanya Alapítvány – Mária-kiállítás.</p>

Több mint háromezer alkotást tekinthetnek meg a látogatók.

<p>The post Kiállítás a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ Munkácsy-termében (2017. Nagyboldogasszony nap) first appeared on Istenanya Alapítvány – Mária-kiállítás.</p>

December 8-a Földtiltó vagy Eketiltó Boldogasszony napja. Ünnepének előterjesztője egy magyar pap volt, így midőn a katolikus egyház hivatalosan felvette a Mária-ünnepek sorába, hazánkban ünnepelték meg először. Más területeken csak később terjedt el. Mint neve is mutatja, ez az adventi ünnepkör elejére eső ünnep a külső munkálatoktól való fokozatos visszavonulás, a belső világra figyelés ideje. Már nem a földi dolgokkal kell törődni, hanem fel kell készíteni a lelket a Fény születésére. Ilyenkor odakint egyre alacsonyabban jár az égen a Nap, egyre rövidebbek a nappalok, egyre sötétebb és ködösebb az idő. Az ember mégis reménykedik a Fény megszületésében, reménnyel tekint a közelgő Karácsony elébe. Ebből adódik, hogy Földtiltó Boldogasszony legfőbb minősége a remény és a várakozás, de a csend, a befelé fordulás, a lemondás, a mértékletesség, a böjt minőségei is hozzáköthetők.

Ahogy a húsvéti nagyböjt előtt van egy vidámabb, farsangi időszak, úgy az adventi elcsöndesedést is megelőzte az úgynevezett kisfarsang. Ennek a Mihály-naptól kezdődő zajos mulatozásnak András napja (november 30.) vetett véget. Egy hétre rá, december 8-a, Földtiltó Boldogasszony napja tehát már az adventi hetek böjtidőszakára figyelmeztet: itt az idő a befelé figyelésre, a Fény megszületésének a csodáját megelőző megtisztulásra. Ekkortól az ember kerülte mindazt, ami lehúzza, a földhöz láncolja, és megnyílt az égi erőknek. Advent időszaka visszafogottságot kívánt mind a táplálkozás, mind pedig a szexualitás terén. Így próbáltak régen szeplőtelenné válni és felkészülni a Karácsonyra.

Nem véletlen, hogy eleink ezen a napon ünnepelték Mária szeplőtelen megfoganását is anyja, Szent Anna méhében. A szeplőtelenség lelki tisztaságot jelent, ugyanis az ember lelkében minden tisztátalan vágy, ragaszkodás, függőség sötét foltként (szeplőként) jelenik meg. A szeplőtelen foganás ilyen értelemben arra a fajta foganásra utal, amely mentes a luciferi, szexuális vágyaktól.

<p>The post December 8. – Földtiltó Boldogasszony ünnepe first appeared on Istenanya Alapítvány – Mária-kiállítás.</p>