Máriával a világ körül (2019. pünkösd)

https://liget.ro/studio/mariaval-a-vilag-korul

Több ezer vallásos tematikájú, főként Szűzmáriához és Jézushoz kötődő tárgy képezi a magyarországi Gera Olga magángyűjteményét, amelynek egy részét a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házának márványtermében lehet megtekinteni június 9-éig. A festmények, szobrok, emléktárgyak, medálok, képeslapok, szentképek a világ minden tájáról, jelentős részben ismert Mária-kegyhelyekről származnak, ugyanakkor magánszemélyek adományai is gazdagítják évről évre a gyűjteményt.

Gere Olga gyermekkorában kezdte gyűjteni a szüleitől, rokonoktól kapott képeslapokat, szentképeket, és később, amikor már lehetősége volt, Mária-kegyhelyeket látogatott meg, és onnan hozott különböző emléktárgyakat. A gyarapodó gyűjteményt előszeretettel mutatta meg barátainak, ismerőseinek, elmesélve a tárgy vagy kegyhely történetét. Barátai ismerték az elhivatottságát a Szűzanya iránt, ezért amikor valamelyikük elzarándokolt valahová, kegytárgyat hozott Olgának. Amikor már viszonylag nagy gyűjteménye volt, többen biztatták, hogy mutassa meg szélesebb közönségnek is, és mintegy öt évvel ezelőtt megszervezték az első kiállítást. 2016-ban egy korábban kocsmaként működő helyiségben rendezték meg a kiállítást, és ellátogatott oda Böjte Csaba atya is, aki meghívta Csíksomlyóra a tárlatot.

Van, ahol az ikonokat is öltöztetik  Fotó: Péter Beáta

Nem először láthatják tehát a csíkiak és a csíksomlyói pünkösdi búcsúra érkező zarándokok Gere Olga gyűjteményét, két évvel ezelőtt ugyanis Csíksomlyón várták a látogatókat a szervezők, hogy közelebb hozzák Mária alakját a látogatókhoz. Azóta már több magyarországi helyszínen is megmutatták a tárgyakat, sokan adományoztak is szobrokat, imakönyveket, különböző kegytárgyakat.

Gere Olga a csíksomlyói kiállításon osztotta meg velünk, hogy a Máriát ábrázoló képeslapokon látható szelídség érintette meg őt leginkább gyerekkorában. Példakép lett számára. Rámutatott, Mária életében olyan minőségek voltak jelen, mint az engedelmesség. Úgy véli, mindannyiunk számára kihívás az, hogy a szívünkre hallgassunk, vagy megtegyük azt, ami éppen szükséges, és felismerjük, hogy ne csak a saját akaratunk szerint járjunk.

 

„Az igazi minőségek a szívhez tartoznak” (2019. húsvét)

https://www.szepsolymar-lab.com/blog

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az idei húsvét egyik legszebb és kétségtelenül az ünnephez tökéletesen illő színfoltja a solymári Bauernhausban megrendezett Mária-kiállítás volt. Akik valamennyire ismerik Solymár történetét, azok tudhatják, hogy Szűz Mária, mint a keresztény kultúrkör egyik kiemelt alakja községünk életében is meghatározó szerepet játszott egykoron. Ha csupán ezzel a szemlélettel közelítve beszámoló jellegű írást közölnék, joggal lehetne elfogultsággal illetni, éppen ezért nem teszem. E helyett inkább Gera Olgát, a gyűjtemény megálmodóját kérdeztem meg mindarról, amit a magával ragadó, egészen különleges kiállítással kapcsolatban érdemes volt megtudnom.

– Engedj meg elsőként egy egészen triviális kérdést a kiállításról. Az első ami szembeötlő az a mennyiség. Honnan és mennyi kegytárgyat, alkotást gyűjtöttél össze, és mikor kezdődött a gyűjtésük?

Több mint negyven országból valók. Manilától Japánon, Amerikán át, egészen Afrikáig, kalandos körülmények között kerültek hozzánk. Már az első kiállítás alkalmával, – főleg idős emberek – maguktól hozták a különböző kegytárgyakat, mondván, hogy méltó helyet keresnek nekik, hiszen a modern lakásokban élő unokák ezt már nem tűrik meg, kidobnák. Így a tárgyak adományozói rendszeresen elmesélik, egy-egy tárgy történetét. Idővel közgyűjteménnyé lett, mert rengetegen járulnak hozzá a számukra kedves kegytárgyak ilyen módon való megőrzéséhez. Jelenleg kilencezer darab környékén jár most a kegytárgyak száma. Felét képeslapok és szentképek alkotják. Gyerekkoromban 8-10 évesen, mint minden rendes kislány én is gyűjtöttem húsvét táján, karácsonykor, ünnepekkor a szentképeket, képeslapokat. Később pedig zarándoklatok, utazások alkalmával gyarapítottam a gyűjteményt emléktárgyakkal. Négy éve jött az ötlet  éppen húsvét táján, hogy ne csak én gyönyörködjek ezekben a tárgyakban, hanem jó volna ezt az örömöt másokkal is megosztani. Akkor még nem hittem, hogy ekkorára növi ki magát.

– Ha megengedsz egy személyes benyomást: számomra itt  megelevenedett a Mária kultusz, aminek mély vallásos lelkülete helyben véget ért az 1940-es években. Olyan ez a kiállítás, mintha a Máriatisztelet kvintesszenciája (leglényege) jelenne meg. Ám azok kedvéért, akik nem járatosak ebben a különleges atmoszférával bíró vallásos lelkületben, kérlek áruld el, hogy miért kapta a kiállítás a “Mennyek Királynéja” címet? Mitől “királyné” és miért pont a “mennyeké”?

Őszintén szólva, mi magunk is tanakodtunk azon, hogy mi a helyes: királyné, vagy királynő? Én magamban azt gondolom, hogy mind a kettő igaz, hiszen az Égi Anya Jézus Krisztus édesanyjaként [a katolikus teológia szerint] minden mennyei lény koronázott királynéja is. Sokszor a szentképeken is együtt jelennek meg, mint a “Jézus-szíve”, “Mária-szíve” ábrázolásokon. Ők nagyon összetartoznak, így a királyné is nagyon megfelelő kifejezés. A magyarság is a legnagyobb tisztelettel volt iránta, hiszen az évkör ünnepeiben megjelenő Mária, mint lelkében kiemelt szépségű Nagyasszony illetve Hétboldogasszony, azaz mint királyné jelenik meg.

– Az is jól látszik – amint említetted is –, hogy az emberek többségére nagy hatással vannak az itt látható tárgyak. Milyen ez a hatás, milyen reakcióik vannak a látogatóknak?

Megmondom őszintén, hogy sokszor látom a megérintettséget, az elérzékenyülést. Vándorkiállítás vagyunk, azt látom, hogy akármilyen nép gyermekei legyenek is a látogatók, megérinti a szívüket. Sokszor személyes emlékekkel kötődnek egy-egy képhez és felismerik az egyes tárgyakat. Például ilyen a tiszta szobában a duplaágy feletti kegykép, aminek láttán a “nekünk is volt ilyen képünk!” felkiáltás hangzik el. Tehát nagyon fontos a személyes történet, a megérintettség. Van itt például olyan paladarabba faragott Krisztus-arc, amelyet egy francia hadifogoly táborban készített egy olyan katona, aki aztán haza is tért. Sorsok és élettörténetek vannak beleöntve, kifaragva a kegytárgyakba, amik számomra emiatt, sokszor már nem is tárgyak, mert megteltek személyes könnyekkel, imákkal.

– Túlnyomó többségében a keresztény kultúrkör szentelményeit és rengeteg személyes tárgyat látok. Mitől válik a szó legnemesebb értelmében szentté egy ilyen tárgy?

A hittel teli hozzáállás és a személyes élettörténetek azok, amik kicsit még szentebbé teszik a tárgyakat.

– Mai racionális világunkban a szakralitás, a vallásosság egyre inkább visszahúzódik és úgy tűnik, hogy másodlagossá kezd válni többségünk modern világlátásában. Vajon miként és hogyan kell rátekintenünk a tradíciók világának vallásos tárgyi “termékeire”?
 
Amiben különleges a mi kiállításunk, hogy láthatóan rengetegféle módon ábrázolják az emberek a saját hitük tárgyát, és az imádság által alkotnak. A régi tárgyak az imahangulatot mutatják meg, ez volt az egykori ember szentsége a mindennapokban. Azt hiszem ez az egyik közös titka a kiállított szent tárgyaknak.  Én azt vallom, hogy a hétköznapi tevékenységekben is ott élhet ez a szentség. Azt érzem, hogy a mai világ nagyon ezt kívánja, kéri, szomjazza. A régi emberek [a tárgyak tulajdonosai] minden munkájukba imádságaikat, a lelküket, a szívüket beletették. Azt hiszem, hogy a ma embere akár kertet gondoz, ír, fest, rajzol, vagy főz, tisztelje az adott cselekedetet. Ezt lenne nagyon jó rehabilitálni. Ehhez hangulat kell és szív. Azt gondolom, hogy a fej [racionalitás] nem nagyon képes a tiszteletre. Sok mindet tud, mindenféle tudással felvértezheti magát, de az igazi minőségek, mint az áhítat, az odaadás, a becsületesség, mind-mind a szívhez tartoznak. Ezek az alkotások szívvel-lélekkel készültek. Ezt jelenti számomra a hétköznapi vallásosság.

– Mit gondolsz a korszellemről, milyen világban élünk most? 

Nehéz időket élünk, de ha azt nézzük, méltó kihívást ad nekünk ez a felpörgött, gyors, rohanó világ. Azt üzeni: nehogy megálljunk egy szóra, nehogy elcsendesedjünk, nehogy időt szakítsunk egy imára. Hiszem, hogy a keresztben a világnak ez a feszültsége, ínsége, szomjúsága jelenik meg. Őszintén szólva én ezt tapasztalom. Vannak olyan barátaim, akik nagyon nagy mélységekből, alkoholizmusból, pszichiátriai betegségekből, drogból jöttek ki éppen a szomjúság: azaz a szentség felé való igény és a kegyelem által.  Itt nem a hagyományos vallásosságról beszélek elsősorban. A helyzetükből a szeretetéhségük révén  jutottak el végső soron oda, hogy az életükben valami más is kell, hogy létezzen, ami megtartja őket.  A szentség a mai korban nagyon rejtett módon jelenik meg, és a szívbéli igény hívja életre. Nehéz meglelni, akár magunkban is, mert minden mással törődünk, mindenféle mást megcsinálunk, munkánk az van rengeteg. Meg nem bocsájtott ügyeinkkel nem törődünk és nem tudjuk, miért toporgunk egyhelyben. Mert amit a legfontosabb volna azt nehéz felvállalni és gyakorta elodázzuk. Ez mind mind feszültséggel jár, de a szeretet által lehetséges a változás. Szerethetjük Istent, egymást, a teremtett világot és a természetet.

– Úgy érzem, hogy ezt a kiállítást egyfajta misszióként éled meg. Tévesek a megérzéseim? Amennyiben így van, akkor miben fogalmazható meg? 

Azt hiszem a küldetés az, hogy a szívekhez hacsak egy pillanatra is elérjünk. Ha valaki megáll egy szóra ebben a rohanó világban, vagy egy könnycseppet látunk, ha megkérdik, szabad-e leülni egy picit imádkozni, ha ehhez hozzá tudtunk járulni, ha egy ilyen “szív-szigetet” akárhol a világban létre tudunk hozni, akkor a küldetés beteljesedik. A szív és az ima köt össze bennünket, hiszen mindannyian az Égi Anya gyermekei vagyunk.

– Zárszóként, engedj meg egy kifejezetten helyi vonatkozású kérdést. Mit üzenhet a kiállításod egy olyan helynek, mint Solymár, amely egykor a Mária-kultusz egyik kiemelt “végvára” volt?  

A solymári segítő Szűzanya tisztelete jut az eszembe. Hallottam a történetet, hogy hogyan segített egy rózsafűzér, egy kegykép és a mély bizalom két gyermek hazatalálásában Németországból Ausztrián át, mindössze három hét alatt. Mária óvó palástja alatt bizalommal és hittel élhettek itt a svábok, és nemcsak ők, hanem mindannyian. Ezért nagy öröm, hogy ide hazatalálhattunk, otthonra lelhettünk mi is a kiállítással. Köszönjük!”

Milbich Tamás

 

Gazdag kiállítás várja a látogatókat a nagyhéten a solymári Bauernhausban (2019. húsvét)

http://solymaronline.hu/2019/04/17/gazdag-kiallitas-varja-a-latogatokat-a-nagyheten-a-solymari-bauernhausban/

Egy körülbelül nyolcezer darabot számláló gyűjtemény több mint ezer válogatott darabja látható egy hétig Solymáron. A Mária kegytárgy-, szobor- és festménykiállítás április 15. hétfő óta látható a Svábházban. A tárlat az épület összes szobáját megtölti, és még a takaros udvarba is jutott műtárgy. A kiállítás a keresztény kultúrkör színes, változatos Mária-ábrázolásaiból mutat be válogatást.

A megnyitón a nagyszámú érdeklődő a ház vezetője, Hartmann-Hellebrandt Hilda bevezető szavai után a gyűjtemény létrehozója, Gera Olga ismertető előadását hallhatta. Ezt követően Mária-énekek hangzottak el a Lélekhang kórus előadásában. A műsorban vendégként közreműködött a solymári sváb egyházi és népi énekek tolmácsolója, Milbich Marika néni is. A kiállítás a nagyhéten minden nap, ezt követően a Bauernhaus nyitvatartási idejében látogatható 2019. május 9-ig. Fotóriportunk a megnyitón készült.

BG – solymáronline

 

Két ünnep között is látogatható a Nemzetiben a Mária-kiállítás (2018. advent)

December 30-ig van lehetőség a Nemzeti Színházban a Mária-kiállítás megtekintésére. Ez azt jelenti, hogy a kiállítás a két ünnep között is látogatható.

A várakozás heteiben, Advent időszakában egy különleges magángyűjteménynek ad helyet a Nemzeti Színház.

A világ minden tájáról származó műalkotások, emléktárgyak, Szűz Mária-ábrázolások képezik Gera Olga évről évre gyarapodó gyűjteményét.

A Mária-kultuszt maga az Úr Isten indította el azzal, hogy kiválasztott egy fiatal lányt Szent Fia édesanyjává – írja Böjte Csaba a kiállítás ajánlójaként.

Mikor látogatható a kiállítás?

A kiállítás látogatása színháznyitástól (a színházi előadások megkezdése előtt egy óra) az előadások végéig lehetséges.
A kiállítás a két ünnep között is megtekinthető (december 27-től 30-ig) .

Böjte Csaba azt írja, hogy
Az angyal örök érvényű, a Szentírásban leírt csodaszép szavait ismétli meg az Egyház.A Máriát megszólító hívek e szép köszöntéshez áldást mondva megfogalmazzák kérésüket, és már meg is van a Miatyánk után a leggyakrabban mondott imádságunk.

A tárlók között sétálva rádöbbenhetünk, hogy mi, magyarok, kik ősidőktől fogva és Szent István akaratából Nagyasszonyunknak tartjuk Máriát, nem vagyunk egyedül, lám, a többi nép is tiszteli, szereti a Boldogságos Szűzanyát! István király neki ajánlotta fel országunkat, innen a név: Regnum Marianum azaz Mária Országa.Ha Magyarország megtalálja Nagyasszonyát, akkor életet talál.– írta egykor Mindszenty József.

A két ünnep között is látogathatóFORRÁS: NEMZETI SZÍNHÁZ

A gyűjtemény tartalmaz festményeket, szobrokat, könyveket, képeslapokat, egy részük a világ különböző híres Mária-kegyhelyeiről származik. A kiállítás közelebb szeretné hozni a látogatók számára Mária alakját. Oly sok minden elválaszt és megoszt bennünket ezen a világon, jó látni, hogy Mária, Mennyei Édesanyánk milyen sok néppel összeköt – írja a Nemzeti Színház honlapja.

https://www.origo.hu/kultura/20181226-maria-kiallitas-a-nemzeti-szinhazban.html

Mária-kiállítás nyílt a Szent István Művelődési Házban (2018. Nagyboldogasszony-ünnep)

A Szent Korona Máriának, a Mennyek Királynéjának történő felajánlása 980. évfordulóján, Nagyboldogasszony ünnepén nyílt Mária-kiállítás a Szent István Művelődési Házban.
A kiállított gyűjtemény maga is jubilál, hiszen tizedik alkalommal mutatkozik be a több hazai várost és Csíksomlyót is megjárt kegytárgyak egy része. A teljes gyűjtemény a több évtizedes gyűjtőmunka eredményeként ma közel 7500 darabból áll, mesélte Gera Olga, a gyűjtemény megálmodója és létrehozója, aki a Szent Korona felajánlásának évfordulója kapcsán így fogalmazott a megnyitón:

– Mindig van mit felajánlanunk, minden egyes ember tehet felajánlást ma, a 21. században is. Lehet ez egy imádság vagy valamilyen szívből jövő szándék. A mi gyűjteményünk nagy része is tulajdonképpen felajánlásokból, adományokból állt össze: a világ 40 országából kaptunk a legkülönfélébb technikákkal és a legkülönfélébb anyagokból – például üvegből, kenyérből, sóból, viaszból, magvakból – készült tárgyakat. A felajánlásokkal nemcsak a tárgyak, de azok személyes története is hozzánk került, utóbbiakból számos megismerhető az ingyenes tárlatvezetéseken. Általuk kelnek életre a gyűjtemény darabjai, az egész kiállítás – mondta. Az egyik ilyen mesélő tárgy egy palára rajzolt Krisztus-arc, amelyet a második világháború után a hadifogságban készített a tulajdonosa, és amely akkor számára megtestesítette a hitet és a reményt, hogy egyszer hazajut. Ez az „oltár” az unoka révén került Gera Olgához.

Közel 7500 darabból áll a gyűjtemény, melybe bepillantást nyerhetünk
Fotó: Pesti Tamás / Fejér Megyei Hírlap

A gyűjteménynek egyelőre nincsen állandó otthona, egy-egy kiállításra mindig az adott ünnephez – advent, pünkösd, Nagyboldogasszony – igyekeznek kiválogatni a kiállításra kerülő darabokat: képes- és emléklapok, bélyegek, rózsafüzérek, festett ikonok, különböző anyagú kis szobrok, keresztek, szenteltvíztartók, és még sorolhatnánk. A mostani tárlaton a legrégebbi darab az egyik vitrinben látható: fából készült, kék köpenyt viselő osztrák falusi Madonna az 1700-as évekből. A hátsó teremben, az asztalon pedig szintén ebből a korból származik egy szintén osztrák, fából készült keresztre feszített Krisztus-alak, amely talán a kiállítás egyben legújabb tárgya is, hiszen két hete került a gyűjteménybe.

 

A tárlatvezetések kedden és csütörtökön 16.30 órakor, szombaton és vasárnap 14 órakor kezdődnek.

Máriás (élet)minták

Több mint 7000 darabos – és a világ 40 országához kötődik – az a gyűjtemény, melynek első tárgyait Gera Olga gyermekkori – nagyszüleihez érkezett – karácsonyi, húsvéti képeslapjai adják…

Nagy becsben tartotta őket egy cipősdobozban, míg az óriásira duzzadt – s immár kiállításokon bemutatott – anyag részeként albumokba kerültek… Magángyűjteményéből Olga időről időre összeválogat egy (jó nagy) kiállításnyit – felvételünk a 2018. húsvéti tárlaton készült Budapesten, a Magyarok Házában. Ebben a részben elsősorban a gyűjtemény születéséről illetve saját magáról mesél, és biztat, hogy próbáljunk meg tanulni a Szűzanyától, ,,utánozzuk” példaadó tulajdonságait. A hamarosan felkerülő további részekben pedig egy-egy különlegesebb tárggyal ismertet meg. (Cikkek a 2018. áprilisi és májusi lapszámokban.)

Kapcsolódó videók: 2. rész: Patakban sodródó Szűzanya-szobor IDE KATTINTVA
 3. rész: Jerikó rózsája IDE KATTINTVA

Kiállítás a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ Munkácsy-termében (2017. Nagyboldogasszony nap)

https://www.sopronitema.hu/hirek/kultura/kiallitas-a-liszt-ferenc-konferencia-es-kulturalis-kozpont-munkacsy-termeben

Több mint háromezer alkotást tekinthetnek meg a látogatók.

Augusztus 21-ig tart még nyitva a Liszt Ferenc Konferencia és Kulturális Központ Munkácsy-termében a Mennyek Királynéja címet viselő Szűz Mária kiállítás, melyen a világ minden tájáról, jelentős részben ismert Mária-kegyhelyekről több mint háromezer alkotást tekinthetnek meg a látogatók.